13410

intézkedések 2017-ben!

You are offline: login here

A tengerek szemétszennyezési problémája

(Forrás: Európai Bizottság)

A tengerek és óceánok egyre inkább bolygónk szeméttelepévé válnak. Körülbelül 10 millió tonna szemét kerül ide minden évben. A hulladékon belül a műanyagok ráadásul kiemelt problémát jelentenek hosszú lebomlási idejük miatt, és hogy a bomlás során egyre kisebb részecskékre esnek szét. Ezeket a tengeri élőlények tápláléknak nézhetik és megehetik, ami súlyos következményekkel jár. A kisméretű szemét mellett a nagyobb darabok is súlyos problémákat okoznak. Évente hatalmas veszteséget okoz a halpopulációban az ún. „szellemhalászat”, amely során az elhagyott hálók és halászeszközök ejtik csapdába az élőlényeket. A gazdasági költségei a tengerek megtisztításának jelentős, csak az Egyesült Királyságban 18 millió Eurót költenek évente a partok tisztítására.

Marine Litter
Tengeri szemét az Északi-tengeren © Petra Hutner

Az Európai Bizottság vállalta, hogy nyilvános konzultációt tart a problémáról 2013 októberétől decemberig az európai szintű tengeri hulladékkal való folyamatos küzdelem jegyében. A konzultáció eredményeit kielemezve állították fel a főbb hulladékcsökkentési célokat, melyet a Bizottság javaslatként nyújt be 2014-ben. Itt találhatsz további részleteket a konzultációról és annak eredményeiről.

A probléma vizsgálata és forrása

A tengerekbe és óceánokba kerülő szennyeződés vizsgálata nagy kihívás jelent, mivel a tengeri környezet folyamatos mozgásban van, nem is beszélve a földrajzi sokszínűségéről és az évszakok közti különbségekről. A tengeri hulladék előfordulásának vizsgálata során fontos a tengerbe újonnan bekerülő hulladék folyamatos mérése. A hulladék számos forrásból kerülhet az óceánokba. A szemét egy része közvetlenül a halászhajókról, teherhajókról és olajfúrótornyokról kerül a vízbe, de legtöbb tengeri régióban a szennyeződés 80%-a a tengerekbe torkolló folyókból, csatornákból vagy a szél által jut el a oda. A folyók és a tengerek közelében a nem hatékony hulladékgazdálkodás jelentősen hozzájárul a problémához. Emiatt a szárazföldi hulladékgazdálkodási politikák nélkülözhetetlen részét képezik a probléma megoldásának, a szabályozás végrehajtásának biztosítása pedig kulcsfontosságú a hulladék tengerekbe kerülésének megelőzése terén.

Nemzetközi helyzet

Az utóbbi években a nemzetközi közösség lendületet gyűjtött a tengeri hulladékkal szembeni küzdelemhez. 2012-ben a RIO +20 világkonferencián a résztvevő államok elhatározták, hogy cselekednek és jelentős eredményeket érnek el 2025-ig a tengeri szennyeződések visszaszorítása terén a parti és tengeri környezet megóvása érdekében. Továbbá elkötelezték magukat, hogy a tengeri hulladék hatásainak leküzdésére összehangolt regionális stratégiákat fejlesztenek ki.

Az európai regionális tengeri egyezmények révén a munka már folyamatban van. Egy regionális akcióterv már körvonalazódott a Földközi-tengerre, melynek elfogadás függ a 2013 decemberében zajló Barcelonai Egyezmény tárgyalásaitól. A HELCOM (Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság) miniszteri szintű találkozóján 2013 októberében a balti országok egyetértettek abban, hogy egy regionális akcióterv kifejlesztése szükséges, miközben az észak-keleti atlanti OSPAR bizottság jelenleg egy regionális akcióterv előkészítésén dolgozik, amely a 2014. júniusi éves találkozóra el is készül. A Fekete-tenger térségében is folyamatban van a munka, ahol a Bukaresti Egyezmény bizottsága azon dolgozik, hogy aktualizálja a térség Stratégiai Akciótervét, amely kitér a tengeri hulladékok problémájára is. A német környezetvédelmi szervek és az Európai Bizottság egy berlini konferenciát szerveztek, melynek célja a regionális bizottságok munkájának segítése volt egy eszköztár felállításával. (További részletekért látogass el ide)

Az EU tevékenysége

Európai szinten a 7. Környezetvédelmi Akcióprogram nagyon fontos előrelépés, melyben a Tanács és a Parlament is egyetértett uniószintű számszerű csökkentési iránycélok meghatározásában a tengeri hulladékokkal kapcsolatban. Annak érdekében, hogy ezek a vállalások működőképesek legyenek a gyakorlatban, párhuzamosan ezzel az Európai Bizottság felülvizsgálja a Hulladék Keretirányelv, a Lerakási Keretirányelv és a Csomagolási Hulladék Keretirányelv célkitűzéseit. A hulladékcsökkentést szintén figyelembe veszik az újratervezésnél, amely elérhető jobb szemléletformálással és a jó gyakorlatok megosztásával. A tagállamok tengeri hulladékkal kapcsolatos felelősségét a Tengeri Stratégia Keretirányelv is tartalmazza. Az irányelv részeként meghatározott kötelezettségek értelmében a tagállamoknak 2015-ig el kell fogadniuk a Bizottság Mérési Programját, amely kifejti, hogy érhető el a „jó környezeti állapot”. Ennek részeként 11 meghatározott jellemző alapján állapítható meg a tengeri környezet állapota, beleértve a tengeri hulladék előfordulását és hatását is.